A világtörténelem legnagyobb és leghírhedtebb járványai

5
(1)

Hogy melyek volt a legnagyobb járványok valaha? Nehézkes összehasonlítani, de megpróbáljuk! A 2020-ban Európát is elérő koronavírus-járvány kapcsán óhatatlanul felmerül, hogy a történelem során kirobbanó és rendre csituló nagy halálos vészek mennyire voltak pusztítóak. Világjárványok mindig is voltak és lesznek, hiszen szerves részei a Föld antropogén korszakának. Folytonos és váltakozó sikerrel vívott harcban állunk a kórokozókkal.

Rendre felbukkan egy-egy elpusztíthatatlannak vélt vírus, baktérium vagy élősködő – majd az orvostudomány talál rá ellenszert, és visszaszorul. Majd mutálódik egy újabb törzs, vagy állatról emberre vándorol valami kórokozó, és újra indul a küzdelem.

Legnagyobb járványok

A történelem során számos nagy küzdelmet vívott már meg az emberiség a járványokkal, és – ha sokszor jelentős veszeteségek árán is – eddig mindig győztesen kerültünk ki a harcból. No, de melyek volt az egyes történelmi időszakok leghíresebb járványai, és mennyi emberélet szárad a lelkükön? Íme a lista.

 

Justinianus-pestis (541-542)

Halottak száma: 50 millió 

Mint nevéből is ered, Justinianus császár korában pusztított az ókori rómaiak között, a Nyugat-Római Birodalomban.

A járvány a becslések szerint kiirtotta Európa lakosságának mintegy felét. A legnagyobb csapást a Mediterráneum és a Bizánci Birodalom kikötővárosainak lakosságára mérte.

Pestis

Ezt a járványt tekintik a bubópestis első tömeges előfordulásának. Konstantinápolyt gyakorlatilag teljesen elpusztította, Becslések szerint naponta 5000 ember életét oltotta ki, és végül a lakosság 40 százaléka odaveszett.

 

Fekete halál (1347-1352)

Halottak száma: 75-200 millió 

A legpusztítóbb pestisjárvány 1347 és 1352 között tarolta le Európát, Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát. Európa lakosságának a 30–60 százalékát irtotta ki, és 75-200 millió ember veszett oda a betegség következtében.

Fekete halálnak azért nevezték, mert a bubópestis egyik jellemzője a megduzzadt nyirokcsomóm (bubók) és fekete foltok megjelenése testszerte. Később is pusztítottak még pestisjárványok, Európában 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben és 1722-ben is, de a higiénés szokások javulása miatt már nem szedtek annyi áldozatot, mint az 1347-52-es.

Graika: Natural Earth

A pestis napjainkban is jelen van még, évente 100-200 ember hal bele világszerte.

A pestisjárványok a kora középkortól kezdve söpörtek végig időre időre Európán és Ázsián. A betegséget egy Yersinia pestis nevű baktérium okozza, amely nevét felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci–francia orvosról kapta. A pestist leginkább patkányokon élősködő bolhák terjesztik. Csak a 19. században derült ki a kórokozó kiléte, addig évszázadokon át hajmeresztő elméletekkel próblálták magyarázni a betegség okát.

Például furcsa öltözetű “pestisdoktorok” próbálkoztak mindenféle hatásalan gyógymóddal:

Pestisdoktor

Pestisjárványok már az ókorban is pusztítottak, ilyen volt például az ie. 420-as Athénben. A középkori Európában az első nagy pestisjárvány 540 után indult, amelyet 535 körül egy globális éghajlatváltozás okozott közvetve: észak felé vándorlásra készítette az Észak-Afrikában élő, fertőzött bolhákat magukon hurcoló patkányokat. A járvány elérte Rómát, a legnagyobb pusztítást Konstantinápolyban végezte, itt 200 ezer ember – a lakosság 40 százaléka – veszett oda.

Vannak olyan elméletek, amelyek azt feltételezik, hogy a fekete halált nem, vagy nem kizárólag a pestis okozta. Lehet, hogy több betegség terjedt egyszerre, és egyikük lehetett a fekete himlő.

 

Cocoliztli (1545-1550)

Halottak száma: 15 millió 

1545-50 között leírhatatlan pusztítást végzett egy sokáig rejtélyes járvány az Közép-Amerikában élő aztékok között. A korabeli feljegyzések szerint a magas lázzal, hasogató fejfájással, vérző szemekkel, szájjal és orral járó betegség öt év alatt 15 millió emberrel, a népesség 80 százalékával végzett. 1576-78 között egy második kitörés elvitte a maradék népesség felét.

cocoliztli

Kép forrása: Firenzei kódex

Csak néhány éve sikerült a kutatóknak 29 korabeli csontvázból kinyert DNS-minta alapján megállapítaniuk, hogy a cocoliztli egyfajta hastífusz lehetett. A maradványokban megtalálták a salmonella enterica baktérium egyik variánsát, a Paratyphi C-t, ami a régen hasi hagymázként ismert hastífuszt okozhatja – ez csak nevében hasonlít a tífuszra, amit nem baktérium, hanem egy parazita okoz. Azt sem lehet kizárni, hogy más, észrevehetetlen vagy ismeretlen kórokozó is közre játszott a járványban.

 

Harmadik kolerajárvány (1852-1860)

Halottak száma: 1 millió körül

A kolera egy Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség. Terjedését nagyban elősegítik a rossz higiénés körülmények. Leginkább széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A betegség súlyos hasmenéssel és hányással jár, a fő veszélyt a szervezet kiszáradása jelenti.

Kolera

A történelem során hét nagy kolerajárvány robbant ki, közülük a harmadik volt a legpusztítóbb, becslések szerint 1 millió áldozatot szedett.

A kolerajárványok rendszerint Indiából, a Gangesz deltavidékéről indultak nyugat felé, és elérték, Nyugat-Ázsiát, Európát, Észak-Afrikát és Amerikát is. A betegség terjedési közegét, a szennyezett vizet 1854-ben nevesítette Londonban egy John Snow nevű orvos. Ebben az évben csak Nagy-Britanniában 23 ezer embert vitt el a kolera.

 

Spanyolnátha (1918-1919)

Halottak száma: 27-50 millió 

A spanyolnátha („La Grippe”) névvel illetett járványt az influenza A vírusa okozta közvetlenül az első világháború után. Ez volt az első valódi pandémia (világjárvány), és a Föld lakosságának 3-5 százalékát ragadta el. 1918. októberben és novemberben tetőzött, és 27-50 millió ember halt bele a betegségbe. Sokkal többen, mint ahányan a háborúban odavesztek (azaz kb. 10 millió fő). Ezzel a “teljesítményével a második helyre sikerült a spanyolnáthának felkapaszkodnia.

Az Egyesült Államokbeli Kansas államból, egy katonai bázisról kiinduló járvány azért volt különösen pusztító, mert a vírus többszörös mutáción esett át, és az emberek immunitás hiányában védtelenek voltak vele szemben.

Spanyolnátha

Hogy miért volt spanyolnátha a neve? Azért, mert hadban álló felek a háborúban semleges Spanyolország tudósításait használták fel a járvánnyal kapcsolatos híradásaikban.

A spanyolnátha három hullámban jelentkezett: először 1918 tavaszán, majd őszén, végül sok helyen 1919-ben is fellépett. Első alkalommal nem járt sok halálos áldozattal, ezzel szemben az 1918 őszi, illetve az 1919-es hullám már igen.

A betegség heves és gyors volt, és főleg a fiatal felnőtteket, a 20-40 éves korosztályt pusztította. Körükben gyakran okozott a vírus vérzéses tüdőgyulladást, és akár néhány óra alatt beállhatott a halál. A fiatalabb korosztály veszélyeztetettségét azzal magyarázták, hogy a jó állapotban lévő immunrendszere túlreagálta a fertőzést, és a tüdőszöveteket is elkezdte pusztítani. A hagyományos influenza 0,1 százalékával szemben ez a vírustörzs a betegek 2,5 százalékát küldte át a másvilágra.

Érdekes a járvány vírusgörbéje, amely szintén azt mutatja, hogy a 20-40 évesek voltak a legveszélyeztetettebbek:

Spanyolnátha

A spanyolnátha áldozatai életkor szerint

Ázsiai influenza – H2N2 (1954-1958)

Halottak száma: 2 millió 

A világméretű járványt az influenza A típusának H2N2 változata okozta, és Kína egyik délnyugati tartományából indult útjára.

Szingapúrba februárban érkezett meg, majd áprilisban Hongkongban pusztított, júniusra pedig elérte az Egyesült Államokat. Ez utóbbi országban 70 ezer áldozatot követelt.

A járvány Európában is pusztított. Svédországban iskolákat kellett miatta bezárni.

Betegek tömegei Svédországban

A WHO becslése szerint 2 millió körül lehetett az áldozatok száma, de egyes források 4 millióra teszik ezt a számot.

 

Hongkongi influenza (1968-1969)

Halottak száma: 1 millió

A Hongkongból induló pandémia kiindulási helyén 500 ezer embert, az akkori lakosságszám 15 százalékát puszította el.

A járvány az influenza H3N2 A típusú törzséhez köthető, amely a H2N2 vírusból jött létre antigéncsuszamlás útján, több altípus génjeit ötvözve.

A pandémia Hongkonból 17 nap alatt jutott el Szingapúrba és Vietnamba, további 3 hónap alatt pedig már bevette a Fülöp-szigeteket, Indiát, Ausztráliát, Európát és az Egyesült Államokat.

A járványnak viszonylag alacsony, 0,5 százalékos volt a halálozási aránya, de olyan sok embert betegített meg, hogy világszerte így is egymillióan haltak bele a betegségbe.

Feketehimlő (Kr.e. 430 körül – 1979)

A feketehimlő (variola, variola vera) csak emberről emberre terjed, és ez nevezhető az első olyan fertőző betegségnek, amelyet sikerült teljesen kiirtani. Molekuláris genetikai módszerrel vizsgálták a vírus eredetét és megállapították, hogy 16-68 ezer évvel ezelőtt különült el az afrikai rágcsálók rokon vírusaitól.

Fekete himlő

Két variációja van a vírusnak, a Variola major és a Variola minor. Előbbire 35, utóbbire 1 százalékos halálozási ráta jellemző, de a túlélőknek súlyos szövődményekkel is meg kellet küzdeniük. A feketehimlő a szaruhártya elfekélyesedése miatt vakságot és férfiaknál meddőséget okozott. Híres költőnk, Kölcsey Ferenc is e betegség miatt veszítette el egyik szeme világát.

Az egyik legnagyobb himlőjárvány a 18. században söpört végig Európán, 60 millió ember halálát okozva. A 20. században pedig további 300 millió embert ölt meg a betegség világszerte.

Különösen nagy pusztítást végzett Amerikában az aztékoknál, ahová az európai hóditók hurcolták be a vírust.

Még 1967-ben is 15 millió fertőzöttet és 2 millió halottat írtak a fekete himlő számlájára, majd a védőoltásnak köszönhetően 1979-re sikerült teljesen felszámolni a betegséget.

 

SARS (2003)

Halottak száma: 774

A 2020-ashoz hasonlóan szintén koronavírus okozta megbetegedés a légzőszerveket támadta. Pontos neve: Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma.

A járvány a kínai Kuangtung tartományból indult, majd 37 országot ért el. Összesen 8096 megbetegedést okozott, viszont a betegek 9,6 százaléka, összesen 774 ember meghalt.

E számok alapján kijelenthető, hogy a 2020-as koronavírus-járvány – bár gyorsabban terjed – a globálisan 3,4-esre tehető halálozási arányával kevésbé veszélyes, mint a 2003-as SARS

H1N1 – sertésinfluenza (2009)

Halottak száma: 284 ezer

2009 áprilisában Mexikóból indult útnak az influenza A vírusának egy olyan törzse, amely egyaránt tartalmazta a sertés-, madár- és emberi influenza génjeit.

214 országot ért el a betegség, és 60 millió embert betegített meg. A halálozási aránya viszonylag alacsony volt, az áldozatok száma végül nem érte el a 300 ezret. Magyarországon 1915 ember kapta el, és 70-en haltak bele a fertőzésbe.

Ebola (2014-2016)

Halottak száma: 11 ezer

A betegség a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Ebola folyóról kapta a nevét, ahol először okozott járványt 1976-ban. Ezt követően többször is megjelent a kontinensen, Az ebola zoonózissal – állatról emberre – is terjed, majmokat és más emlősöket is megbetegít.

A legpusztítóbb ebolajárvány 2014-ben tört ki Nyugat-Afrikában, és két év alatt 11 ezer emberéletet követelt. Kisebb járványok azóta is előfordultak, és valószínűleg lesznek is a későbbiekben.

ebola

A vírus gyors terjedését elősegítik a helyi temetkezési szokások (halottak csókolgatása stb.), egyes vadállatok fogyasztása, valamint a rossz higiénés körülmények.

Bár Magyarországot mindeddig nem érintette az ebola, a budapesti Szent László Kórházban két speciálisan berendezett, még a korábbi SARS-CoV koronavírus kezelésére létesített, ebolás betegek ellátására alkalmas kórterem van, amelyeket járvány esetén igénybe tudnak venni az egészségügyi dolgozók.

HIV/AIDS (1981-)

Halottak száma: 36 millió 

A HIV-fertőzés okozza a szerzett immunhiányos szindrómát, vagyis az AIDS betegséget. A kórokozó egy retrovírus, amely az immunrendszer T-sejtjeit támadja meg.

A betegséget 1976-ban fedezték fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Első dokumentál halálos áldozata 1981-ből való, és utána még jó másfél évtizedig korunk pestisének tartották. A HIV 1994 óta számít jól kezelhető fertőzésnek, ekkorra készültek el azok a gyógyszerek, amelyekkel a páciens élete végéig kordában tartható a fertőzés.

Ha a fertőzött személy az előírásnak megfelelően szedi a gyógyszereit, nem alakul ki nála AIDS betegség.

Jelenleg 31-33 millió HIV-fertőzött él a Földön, és bár eleinte a homoszexuálisok körét érintette leginkább, ma már a heteroszexuálisok alkotják a vírusfertőzöttek nagyobbik hányadát. A HIV-fertőzöttek több mint fele Fekete-Afrikában él, itt a lakosság 5%-a hordozza a vírust.

 

Koronavírus(COVID-2019)-járvány (2019-)

Halottak száma: legalább 20 ezer

A kínai Vuhan városából 2019 decemberében induló, és néhány hónap alatt az összes kontinenst elérő világjárvány szeptember végére közel egymillió áldozatot szedett. Kezdetben a legsúlyosabban Európa nyugati részét érintette, elsősorban Olaszország, Spanyolország és Franciaországot, majd az Egyesült Államok ugrott az élre, őt követi India, Brazília és Oroszország.

Magyarországon 2020. szeptember végén mintegy 20 ezer fertőzöttet és 700 halottat tartanak nyilván.

Kína állítása szerint március elejére megfékezte a járványt, ott hivatalosan 5 ezer alatt maradt a halottak száma, míg Olaszországban egyetlen hónap alatt 7 ezer ember veszett oda. A statisztikát itt lehet követni.

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 5 / 5. Szavazatok: 1

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük