A Tisza-tó természeti értékei

Magyarország második legnagyobb állóvize, a Tisza 1973-as felduzzasztása után létrejövő Tisza-tó (Kiskörei víztározó) kedvelt turisztikai célponttá vált. 127 négyzetkilométeres felületének létrejöttét a kiskörei vízlépcső tette lehetővé. A tó persze nem klasszikus állóvíz, hiszen átfolyik rajta az élő Tisza, de nyugalmasabb, növényzettel benőtt szakaszokat is bőven találunk. Egész pontosan 55% a növénnyel borított vízfelület aránya.

A vízszint nem állandó, az április májusban felduzzasztott szint 1-másfél méterrel magasabb, mint a november eleji. Így nem fenyeget egy esetleges jégzajlás okozta kár veszélye, és a tavaszi áradásokra is marad bőven tárolókapacitás.

A tó hossza 27 kilométer, átlagos mélysége mindössze 1,3 méter, de legmélyebb pontján eléri a 17 m-t is.

Miért építették meg a vízlépcsőt?

• Mezőgazdasági és ökológiai vízpótlás céljából. A Tisza-tóból pótolni lehet a Nagykunsági- és a Jászsági-öntözőcsatornák vizét, illetve a Körös-völgy vízigényének egy részét is fedezni tudják belőle.
• Olcsó villamosenergia-termelés a kiskörei vízi erőművel.
• A Tisza-tó nem utolsósorban remek kirándulási, nyaralási és sportolási lehetőséget biztosít a pihenni vágyók számára, különleges élővilága pedig vonzza az ökoturizmus iránt érdeklődőket.

A Tisza-tó élővilága

A tó növényvilága igen gazdag. Jelentős állománya található itt meg a védett sulyomnak, míg a partot általában nádasok-gyékényesek kísérik. Megtalálható itt a harmatkása, és megannyi hínárfaj is. A víz felszínén kiváló életfeltételeket talál az apró békalencse és a rucaöröm, nyáron virágzik a tündérrózsa és a vízitök. Az árteret kocsányos tölgyesek és fűz-nyár ligeterdők borítják.

A rovarfajokat színpompás szitakötőfajok jellemzik, de nagy számban él itt a víz tisztaságára igen kényes, szigorúan védett tiszavirág is. A mocsaras, növénnyel sűrűn benőtt élőhelyek otthont biztosítanak sok békafaj számára, míg a hüllőket a mocsári teknős mellett a vízisikló és néhány gyíkfaj (fürge gyík, zöld gyík) képviseli.

A Tisza-tó halban gazdag, és igazi horgászparadicsomnak számít. Megél itt az összes tiszai halfaj, közülük is kiemelendő a ponty, csuka, harcsa, kárász, compó, süllő, balin és a különböző keszegfélék. Itt fogják a legtöbb rekordlistás törpeharcsát.

Mind az itt költő, mint az átvonuló madárfajok nagy egyedszámmal képviseltetik magukat. Egy-egy csónakkirándulás alkalmával biztosan találkozhatunk kis-kárókatonával, vörösgémmel, szárcsával, vízityúkkal, miközben fejünk fölött barna rétihéja köröz. Ha szerencsénk van megpillanthatjuk a sokkal ritkább réti sasok valamelyikét is.

A képen egy függőcinege fészek látható, melyet a hím arra használ, hogy magához édesgesse vele a tojót.

Az emlősök közül említést érdemel a mindenfelé gyakori vidra, illetve a nemrégiben betelepített hód, mely rágcsáló úgy elszaporodott, hogy már a Zagyvában is megjelent. Országos szinten is problémát jelent az egyre több hódkár, de remélhetőleg találunk majd rá kielégítő megoldást.

Környező települések

Legjelentősebb települések: Abádszalók, Tiszafüred, Poroszló, Sarud és Nagykörű. A tó körül számos vendégház és szálloda várja vendégeit, változatos vízisport és wellness programokkal, ökotúrákkal egybekötve.

A Tisza-tavat kerékpárral is körbejárhatjuk, vagy vízitúra keretében ismerkedhetünk közelebbről is az élővilággal. Abádszalókon kenus és motorcsónaktúrák indulnak, melyek levezetéseképpen pancsolhatunk egyet a melegített vizű strandon. Ha már e településen járunk, tekintsük meg a babamúzeumot és az állatudvart.

Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrumban megismerkedhetünk közelebbről is a tó élővilágával. A hatalmas akváriumokban a jelenleg is megtalálható halfajok mellett vizát is láthatunk.

A tó körül még számos helyen találunk tanösvényeket, népművészeti és hagyományőrző kiállításokat, melyek felsorolása is nagy nehézségbe ütközne. Kiemelnénk ezek közül a Csörsz árkot, mely az avarok védelmi rendszere volt egykoron.

Balatonfüred, az északi part fővárosa

Koper, a szlovén tengerpart gyöngyszeme