A Szalajka-völgy látnivalói

5
(1)

A Bükk- hegység mintegy 900 méteres csúcsaival körülölelt Szalajka-völgy az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A “Szalajka szó” eredetének magyarázata nagyon érdekes. Korábban megoldhatatlan feladatot jelentett a nehéz terepen kitermelt fa elszállítása, ezért hamuzsírt készítettek belőle, ami könnyen szállítható, és üveggyártáshoz, bőrcserzéshez, szappanfőzéshez nélkülözhetetlen.

Nyelvészek szerint a vegyület tudományos nevét, a sal alkali-t egyszerűsítette le a helyi lakosság szalajkára, és ebből származik a völgy és a patak neve.

A táj egész, az Ősember-barlang, a sziklák, az erdők, a patak és a tó együttese határozza meg Magyarország egyik legszebb természeti kincsének különleges hangulatát.

A hegyoldalakat az őshonos bükk és a betelepített lucfenyő borítja. Lenyűgöző látvány a mészkövek között eredő sziklaforrás, és a mésztufa lépcsőkön tovafolyó Fátyol-vízesés.

Fátyol vízesés

A patak ugyan sekély, de mindig hűvös, és ezért oxigéndús, gyorsfolyású vize jelentős pisztrángpopulációnak ad otthont. A partot szegélyező égerfák alatt hatalmas, fél méter nagyságot is elérő acsalapulevelek zöldellnek. A patak kiálló kövein futkos, és gyakran bukik a vízbe a táplálékot kereső, és itt egy-két párban megfigyelhető vízirigó. A vízesés mellett sok látogatót vonz a híres pisztrángtelep és a szabadtéri erdei múzeum.

Forrás: szilvasvarad.hu

Forrás: szilvasvarad.hu

A múzeumot a Szalajka-völgy egyik mellékvölgyében, a Horotnában rendezték be, és az ember és az erdő kapcsolatát hivatott bemutatni. Régi erdei mesterségek (ölfavágás, mészégetés, zsindelykészítés) eszközeit, és a mesterek lakhelyeit lehet itt megtekinteni. Rekonstruálva vannak a faszállítás módszerei, a favágás termékei, valamint az üvegkészítéssel és hamuzsír főzéssel kapcsolatos eszközöket is megtekinthetjük.

A Szalajka-forrás fölött 80 méter magasságban van a híres Istállós-kői vagy más néven Ősember barlang. A 10 méter széles, 4 méter magas háromszög alakú nyílás mögött 46 méter hosszú, 14 méter széles és 8 méter magas barlangüreg húzódik. Első felmérését Roskó Pál végezte 1911-ben. A barlang első kutatója Hillebrand Jenő volt, aki 1912-25 között hat ízben végzett ásatása során megtalálta az ősember 80 mázsás tűzhelyét is, melyet 1947-ben emeltek ki, és azóta a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzik. A kutatók jégkorszaki állatvilág és paleolit kőeszköz maradványokat is találtak itt.

A Szalajka-völgy a leglátogatottabb kirándulóhelyek egyike. A völgyet korábban Vasvári-völgynek, Hámor-völgynek és Nagy-völgynek is nevezték.

Rendkívül értékesek a terület korai ipari tevékenységére vonatkozó ismeretek. Soós Imre “Vasércbányák, vashámorok” című munkájában Borovszky Samu feltételezésére hivatkozik. Szerinte gróf Keglevich Ádám szilvásváradi birtokán 1790 táján vashámort építtetett. A nyersvasat a Gömör megyei Betlérből szállíttatta ide saját kocsiján. Dvorcsák József feljegyzései szerint a völgyben az 1800-as és az 1850-es években vaskohó és hámor működött. Ezt igazolja horotnavölgyi erdei múzeum mögött 80-120 cm-es méretben 1834-ben készült régi halastói híd öntöttvas fedlapja. A felirat ma is jól olvasható, és erre szólít fel mindenkit: “Tilalmas a halászat ebatta!”

A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A szakasz hossza 4,5 km, a vonatok a Szalajka-Fatelep állomásról indulnak, végállomásuk a Fátyol-vízesés. A vasutat 1908-ban kezdték el építeni, e nevezetes dátum századik évfordulóját a váróteremben emléktábla őrzi.

Forrás: Wikipédia

Forrás: Wikipédia

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 5 / 5. Szavazatok: 1

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük