A Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátország lenyűgöző szépségű karsztvidékén helyezkednek el. Kevesen gondolnák, hogy ez az ország a méltán híres és népszerű tengerpartján kívül más szépségekben is bővelkedik, de íme egy szép ellenpélda.


Plitvicei-tavak

A tórendszert a Nagy-Kapela és a Pljesevica találkozásánál összefutó vízfolyások alakították ki. A terület 1949 óta nemzeti park, és a világörökség részét képezi. Területe közel 300 km2, ebből a tavak összfelülete mintegy 2 km2.

A nemzeti park területén mintegy 200 vízesést is megcsodálhatunk. Pontos számuk állandóan változik, a csapadékviszonyok függvényében. Ezek a vízesések kötik össze a festői szépségű és kristálytiszta vizű 16 tavat. A legfelső tó – Proscensko, 639 m – és a legalacsonyabban fekvő Sastavci (483 m) között 156 méter a szintkülönbség. A tórendszert felső és alsó tavakra osztják, melyek közül előbbiek a dolomitos aljzaton alakultak ki, és látványosabbak, mélyebbek, mint az alsó tavacskák. A két legnagyobb tó a Kozjak és a Prosce. A víz levezetését a Korana folyó biztosítja.

Természeti értékek

A Plitvicei-tavak vidéke geológiailag a Dinári-karszt része. A Korana folyó évmilliók alatt vájta ki mély medrét, melynek keletkezésében a karsztosodás játszotta a főszerepet. A csapadék oldja a mészkövet, és rajta keresztül átszivárogva barlangokat hoz létre, melyekben patakok csörgedeznek. Amint a patak felszínre tör, az addig oldott állapotban lévő mészkő  kicsapódik, és mésztufagátak keletkeznek.

Különleges geomorfológiai és hidrológiai jelenségeinek köszönhetően a világ egyik legszebb, leglátványosabb karsztvidéke. A dolomit és mészkő talajon a magas fekvésnek (450-1280 méter) és a bőséges csapadéknak (1500mm/év) köszönhetően többnyire bükkösökkel találkozhatunk. Kisebb területet borítanak be a luc- és erdeifenyvesek, gesztenyések és a gyertyánosok.

sziberiai-hamuviragKülönleges élővilág


A terület bővelkedik endemikus növényfajokban. Jelentős számban fordul elő itt a keskenylevelű harangvirág, a balkáni csillagvirág, és sokféle orchideafaj. Külön figyelmet érdemel a máshol ritkaságszámba menő reliktumfaj, a szibériai hamuvirág.

A vidék kiváló életfeltételeket biztosít ritka húsevő növényeknek is. Ilyen például a kereklevelű harmatfű, a lápi hízóka és a kis rence.

A tavak tiszta vizében őshonos a folyami és a pataki rák. A Plitvicei-tavak tipikusan a pisztráng-szinttáj képviselői, de a névadó halfaj populációja jelenleg csökkenőben van. Jellegzetes halfajok még: domolykó, vörösszárnyú keszeg, fürge cselle.

Több száz különleges rovarfaj él itt, közülük is legfontosabbak a védett pillangófajták. Nem ritka errefelé a fecskefarkú lepke, az admirális lepke, nappali és éjjeli páveszemek, és még sok más gyönyörű lepkeféle.

A kétéltűek 12 fajjal képviseltetik itt magukat, közülük leginkább figyelemre méltó a ritka és szigorúan védett alpesi gőte jelenléte. A hüllők közül említést érdemelnek a siklófélék, teknősök és a mérges kígyók (keresztes vipera, szarvas vipera).

plitvice-halak

Az erdők, amellett, hogy védelmet biztosítanak az erózióval szemben otthont nyújtanak számos, máshol ritkaságszámba menő vadállatnak. A Plitvicei-tavak vidékén számottevő populációja van a baglyoknak, a barnamedvének, a farkasnak és a hiúznak. A mintegy 50 emlősfaj közül kiemelkedően sok (több mint 20) denevérfélét jegyeztek már itt fel.

 

 

Limassol, Dél-Ciprus ékköve

Utazás Sartira

A Stonehenge rejtélye

Velence látnivalói



Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>