A Medve-tó és kistestvérei – a szovátai tavak Erdélyben

Medve-tó, Szováta, ErdélyAz erdélyi Szovátán található Medve-tó a világ egyik egyedülálló természeti képződménye. Szélessége kb. 200, hosszúsága 300 méter. Átlagos mélysége 10 méter, de legmélyebb pontja majdnem eléri a 19 métert.

A tó legfontosabb jellemzője a hőmérsékleti rétegzettsége, tudniillik, a középső vízrétegei sokkal melegebbek, mint az alsó vagy a felső rétegek.

 

Egyedülálló természeti csoda

A Medve-tó viszonylag fiatal, 1875-ben keletkezett a szovátai sókarszton. Egyben ez a világ legnagyobb heliotermikus tava.

A helioterm jelenség első leírása Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész nevéhez fűződik, még 1902-ből. Kalecsinszky a Medve-tavon végzett vizsgálatai során megállapította, hogy a heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsütés hatására magas hőmérsékletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak sós tavak esetében jön létre, ha a tóba ömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen, amely nem elegyedik, mert sűrűsége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő sós vízé. A kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését.

Medve-tó, Erdély, Szováta

A Medve-tó a nevét alakjáról kapta, ha ugyanis madártávlatból nézzük, egy kifektetett medvebőrre hasonlít. 

A tó vize nagyon sós, a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Összehasonlításképpen a tengervíz átlagos sótartalma 34 g/l.

A helioterm jelenség következtében vize erősen felmelegszik, ám míg kialakulása után közvetlenül 80 fokot is mértek, ma már csak 50-60 fok között van a maximum. Köszönhetően annak, hogy a strandolók zavarásával összekeverednek a vízrétegek; valamint a tóba ömlő édesvíz is hűti azt.

A felső 40 centi hőmérséklete nyáron 20-30 fokos, de ez alatt hirtelen megemelkedik, és 1,3 méter körül eléri az 56 fokot is. Lejjebb ismét hidegebb vízrétegek jönnek, 5 méteren már csak 30 fokos, a fenéken pedig mindössze 19 fokos a Medve-tó vize.

Sós és édesvizű tavak

A szovátai sókarszton nem a Medve-tó az egyetlen állóvíz. Rajta kívül van még itt hat heliotermikus sós (Fekete-, Mogyorósi-, Rigó-, Vörös és a Zöld-tó), illetve két édesvizű tó (a Piroska- és az Édes-tó).

A szovátai tavakat tanösvényen keresztül járhatjuk be. Az útvonal során mindössze 77 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk, nagy megterheléssel így nem számolhatunk. A tanösvény a Tivoli-patak mellett halad, fel a Toplica dombra.Medve-tó Szováta - tanösvény

A Medve-tó kiépített stranddal is rendelkezik, a parton pedig szállodakomplexum várja a pihenni, gyógyulni vágyókat. A tó vize állítólag hatékonyan gyógyítja a meddőséget, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

A Mogyorósi-tó a Medve-tó ikertava, ebben is lehet strandolni. Ez a tó jóval kisebb, mint tőle 60 méterrel keletebbre fekvő szomszédja.

Mogyorósi-tó, Szováta, Erdély

Legnagyobb mélysége 7,4 méter, vize szintén nagyon sós. Keletkezése a Medve-tóhoz köthető, amikor az megtelt, a vize elöntötte a közeli nyárádmogyorósi beszakadt sóaknát. Innen ered a kis tó neve.

Még nyugatabbra következik a Rigó-tó, amelyhez a strandolók falépcsőkön keresztül juthatnak le.

Rigó-tó, Erdély, Szováta

A Mogyorósinál is kisebb tavacska az 1950-es években alakult ki a felszín alatti sószikla oldódása révén. A tó felülete kb. 1500 négyzetméter, legnagyobb mélysége 1,7 m.

A tavatól nyugatra érdekes sótársulásokat figyelhetünk meg, a gyógyulni vágyók pedig kedvükre kenegethetik magukat a különleges iszappal.

Sótársulás, Medve-tó

A Medve-tó északi nyúlványának folytatásánál sósziklákat találunk, közöttük bújik meg a Fekete-tó és a Vörös-tó.

A Vörös-tó 1050 négyzetméteres felületével a nagyobbik testvér, nevét vöröses színéről kapta, melyet a benne nagy tömegben élő sóférgek idéznek elő. A sóféreg (Artemia salina) egyébként helyesebben sórák, tehát apró rákocskákról van itt szó. Ezek az élőlények kedvelt eleségei díszhalainknak.

A Zöld-tó szintén vörös színű, csak a környező növényzet tükröződése miatt nevezik így. Felülete mindössze 210 négyzetméter. Mindkét tóról elmondható, hogy kálciumszulfátban és vasban gazdag iszapréteg található a fenekükön, a gyógyulni vágyó turisták nagy örömére.

A Fekete-tó Szováta legrégebbi tava, 1715-ből való az első írásos említése, keletkezése a felszíni sófejtésekhez köthető. A gyógyhatású iszapban gazdag tó strandja a többi tótól eltérően egy külön medencében van, ahová a tó vizét beengedik.

A tavakra és a környező hegycsúcsokra remek kilátás nyílik a 2016. augusztus 30-án megnyitott szovátai kilátótoronyból.

Szovátai kilátótorony

A 28 méter magas építmény legfelső kilátószintje 26 méterrel van a földfelszín felett.

 

A torony 13 és 20 óra között látogatható, egyszerre 10-15 ember mehet fel rá.

Édesvizű tavak

A szovátai tavak között két édesvizűt is találunk.

A Piroska-tó a Tivoli és a Medve-tó között található, és egészen fiatal: mindössze 1980 óta létezik. Említett év tavaszán az Ifjusági-tóból leszivárgott víz gyűlt itt össze, egy már régebb elzáródott ponor dolinájában. A tavaszi olvadáskor vagy nagyobb esőzések alkalmával vize a Medve tóba ömlött, felborítva ezzel egyensúlyát, emiatt egy részét lecsapolták, és állandó megfigyelés alatt tartják. Sótartalma nagyon alacsony, emiatt édesvizűnek minősítik, halak is élnek benne. Hosszúsága 84 m, szélessége 28 m, felülete 2300 négyzetméter. 

Az Édes-tó 530 méteres tengerszint feletti magasságban, a Zoltán-tetőn található, területe 884 m2, a vize szintén édes, az alján lerakódott réteg miatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük