A Kolon-tó Izsáknál – ezért érdemes idelátogatni

0
(0)

A Kolon-tó egy erősen elmocsarasodott állóvíz Izsák határában, Kecskeméttől 27 km-re délnyugatra fekszik. A víz és az azt körülvevő nádas a Kiskunsági Nemzeti Park része és egyik legfontosabb élőhelye. A 2962 hektáros terület medre a Duna egykori ágának a maradványa, amely a holocén korban (földtörténeti jelenkor), tehát 17 ezer évnél nem régebben nyomult be a homokhátság területére. A tavat és a környező nádast telepített erdők és megművelt földek határolják.

A lefűződött folyóág helyén ma már a mocsarasodás előrehaladott szakaszában járó állóvíz található, a medret folyamatosan töltötték és ma is töltik a szél által hordott üledékek. A Kolon-tó feltöltődését a benne halmozódó por mellett a benne termelődő szervesanyag is fokozza, így nyílt vízfelületet ma már alig találni rajta, a medret nagyrészt nádas borítja, és erősen el van hínárosodva. Nagyobb nyílt vízfelület a Bikatorok-hegyről induló tanösvényen látható. A sekélyebb részeken szikesedési és tőzegképződési folyamatok is beindultak. A Kolon-tó átlagos mélysége mindössze 60-80 cm.

Kolon-tó Izsáknál

Fotó: kolon-to.com

Igazi kincseket rejt a nádas

A Kolon-tó növényvilága

A Kolon-tó élővilága igazi érték, ezért a terület szigorú védelem alatt áll, csak kísérővel látogatható. Növényzete fajgazdag, hínárvegetációjának leggyakoribb képviselői az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), az úszó békaszőlő (Potamogeton natans), a tündérrózsa (Nympea alba) és a keresztes békalencse. Előfordul még itt kolokán (Stratiotes aloides), mocsári gólyhír (Caltha palustris), nyílfű (Sagittaria sagittifolia) és a széleslevelű gyékény (Typha latifolia) is.

A tavat szintén sok fajnak otthont adó és dús láprétek, mocsárrétek határolják, olyan ritka növényfajokkal, mint például a lápi csalán (Urtica kioviensis). Déli részén a láprétek védett növényritkaságai közül kilenc orchideafajt találhatunk. Ugyancsak védelmet élvez az itt tenyésző szibériai nőszirom (Iris sibirica), fátyolos nőszirom (Iris spuria), vitézkosbor (Orchis militaris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári kosbor (Anacamptis laxiflora), valamint az epergyöngyike (Muscari botryoides).

A környező erdőségek is rejtenek értéket, említésre méltó a Páhi melletti részen fennmaradt tölgy-köris–szil ligeterdők legszebb darabja, a Közös-erdő, ahol 40-60 éves magyar kőrisek (Fraxinus angusttifolia pannonica) és 80-100 éves kocsányos tölgyek (Quercus robur) magasodnak az ég felé.

A Kolon-tó állatvilága

Az elmocsarasodó élőhely számos olyan állatfaj részére nyújt menedéket, amelyek hazánkban már csak kevés helyen találnának megfelelő körülményeket a fennmaradáshoz.

A Kolon-tó halfaunájának fontos, védett képviselője a réti csík (Misgurnus fossilis), amely az oxigénhiányos, sekély vizekben is képes fennmaradni járulékos béllélegzése segítségével. A lápi póc (Misgurnus fossilis) igazi reliktum (maradványjellegű) faj, a nagy folyószabályozások (19. század) előtt általánosan elterjedt volt elsősorban az Alföldön és a Kisalföldön. Újabban az egyre inkább elszaporodó amurgéb végez nagy pusztítást a hazai lápi póc állományban. Egyre zsugorodó populációjának a Kolon-tó az egyik menedéke.

A tó nádrengetege rengeteg madárfaj számára nyújt menedéket. A Kolon-tónál az összes hazai gémfaj előfordul, jellegzetes képviselőjük a kanalasgém (Platalea leucorodia), továbbá megtalálható itt a nagykócsag (Egretta alba), a szürke gém (Ardea cinerea), a bölömbika (Botaurus stellaris), a nyári lúd (Anser anser), a cigányréce (Aythia nyroca) és a kanalas réce (Anas clypeata). A ragadozó madarak közül a kabasólyom (Falco subbuteo), a kerecsensólyom (Falco cherrug), az egerészölyv (Buteo buteo) és a hamvas réti héja (Circus pigarus) jellemző.

Kolon-tó

Fotó: knp.hu

A nádasok hangulatáért elsősorban a nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus) és a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) felelős. Megtalálható a tónál még a bölömbika (Botaurus stellaris), a barkóscinege (Panurus biarmicus), a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), a barkóscinege (Panurus biarmicus) és a fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) is.

A mocsaras élőhely kiváló körülményeket biztosít számos kétéltű- és hüllőfajunk részére is. Megtalálható itt a tarajos gőte (Triturus cristatus) és a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), megfigyelhetünk erdei békát (Rana dalmatina) és zöld levelibékát (Hyla arborea). A hüllők legfontosabb képviselői a mocsári teknős (Emys orbicularis), a vízisikló (Natrix natrix), valamint a zöld gyík (Lacerta viridis).

Emlősfaunáját a rágcsálók közül az  erdei cickány (Sorex araneus) és a törpeegér (Micromys minutus) képviseli. Remekül érzi magát itt a főleg halakkal táplálkozó vidra (Lutra lutra), a vörös róka (Vulpes vulpes) és a menyét (Mustela nivalis) is.

A Kolon-tó felfedezése

A szigorúan védett terület az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalon és az ahhoz tartozó tanösvényeken keresztül járható be. Ezek állomáshelyein megismerhetjük a vizes élőhely keletkezését, feltöltődésének folyamatát, valamint az itt honos növény- és állatvilág képviselőit.

Bikatorok tanösvény

A Bikatorok egy 126 méter magas domb a tó nyugati oldalán. Innen indul egy három kilométeres tanösvény, amely a buckák és a láp találkozását mutatja be. A Bikatorok-hegyen lévő kilátóból impozáns látvány tárul szemünk elé.

Kolon-tó, Bikatorok-tanösvény

Kolon-tó, Bikatorok-tanösvény. Fotó: knp.hu

A tanösvény állomásai között található a Nagy-víz nevű élőhely-rekonstrukcióhoz, ahol jelentősebb nyílt vízfelületet találunk. Megismerkedhetünk a vízi és nádi élővilággal, továbbá a táj átalakításaival, a korábban itt élő emberek mindennapjaival.

A Bikatorok-tanösvény bejárását egész évben ajánlják.

Aqua Colun tanösvény

A 3480 méter hosszú tanösvény a sárga sáv jelzésű túraúton érhető el, az izsáki sportpályánál indul, majd a nádas szélén halad tovább a kilátóig. Sétánk során megismerhetjük a Kolon-tó jelenlegi állapotát, és elánk tárul a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilága.

A tó mellett több madármegfigyelő kilátót is felállítottak. Itt működik a Madárvárta, a kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye.

Állomásai

1. A tó feltöltődése
2. A nádas
3. Partmenti zonáció
4. Vízi élőlények
5. Madárvilág

A sárga túra útvonal közelében, helyiek által Fogorvos-tornyánaknevezett kilátó tőszomszédságában található a „Kanyókám-vize”, ahol kémlelőnyílásokon keresztül, közvetlen közelről lehet megfigyelni a Kolon-tó nyílt vizes részének élővilágát. Az elnevezés, az elmúlt negyedszázad alatt a Kolon-tavi munkálatokban sokat segítő, fülöpházi Kanyó László munkásságának elismeréseként szolgál.

Kolon-tó, Kanyókám-vize

Kanyókám-vize

Látnivalók a közelben

A Kolon-tótól nem messze, Soltszentimrén látható egy XIV. századi erődített templommaradvány, a Csonkatorony. A puszta közepén álló építmény mellett húzódó kanális, egykor a templomhoz tartozó vizesárok része lehetett.

Izsákon érdemes útba ejteni a helytörténeti gyűjtemény és a Pálinkamúzeumot is. Nevezetes esemény ősszel a Sárfehér Napok, ahol a környék szőlészeti, borászati kultúráját népszerűsítik. Kiskőrösön áll egyik legnagyobb magyar költőnknek, Petőfi Sándornak a szülőháza.

Ejtsük útba a fülöpszállás homokbuckákat, Magyarország egyetlen sivatagra emlékeztető területét és a császártöltési Vörös-mocsarat is, ahol szintén gazdag élővilág élvez oltalmat.

 

 

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük