A hurrikán kialakulása

A hurrikánok leginkább akkor szerepelnek az nyár végi és őszi híradásokban, ha méretük és erejük okán jelentős pusztításra képesek. Na de mi is ez a hatalmas vihargóc, és hogyan, miért alakul ki?

A hurrikán a trópusi ciklon egyik elnevezése. A Karib-tenger térségében és a Csendes-óceán keleti részén hívják hurrikánnak, a Csendes-óceán nyugati térségében tájfunnak, míg Ausztrália környékén egyszerően csak ciklonnak.

A trópusi ciklon (nevéből is sejthető) a trópusi övezetben, a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Ciklonok a mérsékelt égövben is kialakulnak – ezek érik el időről időre hazánkat is -, ám van némi különbség a két típus között.

Míg egy mérsékelt övben kialakuló ciklon akár 1000-4000 kilométer széles is lehet, trópusi “kistestvére” csak 400-1500 km-es sávban söpör végig. Viszont annál nagyobb intenzitással.

A mérsékelt övi ciklonokkal szemben a trópusi ciklonokban nincsenek frontok, viszont

a szelei elérhetik akár a 240–350 km/órás sebességet, a magban lévő nyomás pedig 900 hPa alá is zuhanhat.

A trópusi ciklonok nyomában gyakran jár jelentős pusztítás – árvizek, összedőlt épületek, megrongált közműhálózatok és néha halálos áldozatok is jelzik a vihar kegyetlen erejét.

A hurrikán kialakulása

A trópusi ciklonok – és ezen belül a hurrikánok – kialakulásának alapja egyszerű fizikai törvény. A Föld felszíne a napsugárzás hatására melegszik, de nem ugyanolyan mértékben. A trópusi övezet alacsonyabb beesési szöggel, nagyobb hőmennyiséget kap, a levegő itt felmelegszik, feláramlik, majd mintegy kiegyenlítésképpen elkezd a magas nyomású területekről a levegő ideáramlani.

Ez az áramlás nem egyenes, mivel a Föld forgásából következik egy úgynevezett eltérítő erő, Coriolis-erő, amely kitéríti. Ez okozza a ciklonok jellegzetes, spirális mozgását.

A spirálisan áramló szél az alacsony nyomású rendszerekben befelé és felfelé, míg a magas rendszerű nyomásokban lefelé és kifelé fúj.

Azokat a területeket, ahol a levegő felfelé áramlik, alacsony nyomású rendszereknek, ciklonoknak nevezzük. Ciklonok ott alakulnak ki, ahol viszonylag meleg és nedves levegő emelkedik fel a Föld felszínéről.

Mivel az Egyenlítő közvetlen közelében a Coriolis-erő nagyon gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek következménye, hogy trópusi ciklonok csak az említett magasabb szélességeken (a 10. és 20. fok között) keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenlítőt.

A tenger vizének el kell érnie a 26 fokot ahhoz, hogy trópusi ciklon keletkezhessen. Ez a feltétel az északi féltekén június és november között adott. A hurrikánok akkor lesznek igazán erősek,

ha az óceán hőmérséklete legalább 13, 5 méteres mélységig meghaladja a 26 Celsius fokot.

Az erős felmelegedés hatására intenzív párolgás indul be, és zivatarfelhők keletkeznek. A felhők a tenger folyamatosan szívják magukba a párát, komoly turbulenciák keletkeznek, a zivatarfelhők pedig hatalmas szupercellarendszerré fejlődnek. 

A felhő forgása egyre gyorsul, az intenzív feláramlás miatt a központjában elkezd csökkenni a légnyomás. Itt alakul a ciklon “szeme”, egy 15-40 kilométer átmérőjű rész, ahol szélcsend és szikrázó napsütés honol. A látvány pedig egészen parádés, oldalról vehetjük szemügyre a hurrikán hatalmas felhőfalát. Mint ahogy ez a srác is tette ezt a 2018-as Michael hurrikán kellős közepén:

A szemet körülvevő felhőfalnál pusztítanak a leghevesebb viharok, ugyanis itt a legerősebb a feláramlás. A ciklon távolabbi, nyúlványszerű részeiben – karjaiban – is heves zivatarok tombolnak.

A trópusi ciklon ahogy hízik, egyre több meleg és nedves levegőt szippant be.  A felhőképződés során felszabaduló energia tovább gyorsítja a folyamatokat, a megnövekvő hőmérséklet miatt megnő a feláramlás sebessége, emiatt megnő a nyomáskülönbség, erősebb lesz a kondenzáció és még több energia szabadul fel.

A kifejlett hurrikán vagy tájfun megkezdi önálló életét, az uralkodó szelek és a Coriolis-erő által meghatározott pályán, általában nyugati irányba halad. Forgása az Egyenlítőtől északra az óramutatóval ellentétes , míg az Egyenlítőtől délre az óramutatóval megegyező irányú.

 

A ciklon a szárazföld fölé érve veszít erejéből, a tengerparttól befelé haladva szelídül, és a felhőszakadások, valamint a surlódás hatására szép lassan elindul az enyészet útján.

A hurrikánok elnevezése

 A trópusi ciklonokat keletkezési helyük szokásai szerint nevezik el. Eleinte az volt a gyakorlat, hogy a katolikus szentek neveit tartalmazó naptárnak az észlelési napra eső nevét kapták. Az 1800-as évektől kezdve ismert emberekről nevezték el a hurrikánokat,

A második világháború után az amerikai meteorológusok női nevekkel kezdték el megkülönböztetni az egyes hurrikánokat a feleségük, a szeretőjük, a kislányuk, vagy éppen az anyósuk neve alapján. 1953-tól az USA hurrikánközpontja ajánlott elnevezéseket, manapság pedig a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hurrikántanácsa dönt a nevekről. 

A hurrikánok erőssége

A hurrikánokat a Saffir-Simpson féle skála 0-5-ig terjedő értékkel kategorizálja, attól függően, hogy mennyire erős benne a szél. A leggyengébbet 1-essel, a legpusztítóbbat 5-össel jelölik.

kategória
központi légnyomás
szélsebesség km/h
tengerszint emelkedés
pusztulás mértéke
1
980 mb felett
118-152
1, 5 m
károkat szenvednek a fák, bokrok és a nem rögzített lakókocsik
2
965-979 mb
153-176
2-2, 5 m
komoly károk a lakókocsikban, házak tető szerkezetében
3
945-964 mb
177-208
2, 5-4, 0 m
a nagy fák kidölnek, kisebb épületek és lakókocsik jelentős károkat szenvednek
4
920-944 mb
209-249
4, 0-5, 5 m
lakókocsik teljes pusztulása, a partmenti építmények az emelkedő tenger miatt károsodnak
5
920 mb alatt
250 felett
5, 5 m felett
a házak és ipari üzemek jelentős része károsodik, elpusztul

 

Az eddig dokumentált legpusztítóbb hurrikánok:

 

10. Hugo

Dátum: 1989. szeptember
Halálos áldozat: 60 
Anyagi kár: 10 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 260 km/óra

 

9. Harvey

Dátum: 2017. augusztus
Halálos áldozat: 70 
Anyagi kár: 70-200 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 215 km/óra

8. Sandy

Dátum: 2012. október
Halálos áldozat: 230 
Anyagi kár: 75 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 185 km/óra

 

7. Camille

Dátum: 1969. augusztus
Halálos áldozat: 250 
Anyagi kár: 1,4 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 280 km/óra

 

6. Gilbert

Dátum: 1988. szeptember
Halálos áldozat: 320 
Anyagi kár: 5,5 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 295 km/óra

 

5. Labor Day

Dátum: 1935. augusztus–szeptember
Halálos áldozat: 410 
Anyagi kár: 5,5 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 320 km/óra

 

4. Katrina

Dátum: 2005. augusztus
Halálos áldozat: 1830 
Anyagi kár: 180 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 280 km/óra

 

3. Galveston

Dátum: 1900. augusztus–szeptember
Halálos áldozat: 6-12 ezer
Anyagi kár: 21 millió dollárr
Legnagyobb szélsebesség: 230 km/óra

 

2. Mitch

Dátum: 1998. október
Halálos áldozat: 11 ezer
Anyagi kár: 6,2 milliárd dollár
Legnagyobb szélsebesség: 285 km/óra

 

1. The Great Hurricane (A Nagy Hurrikán)

Dátum: 1780. október
Halálos áldozat: 22 ezer
Legnagyobb szélsebesség: 320 km/óra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük