A Föld legnépesebb városai 2019
Ezek a világ legnépesebb városai 2019-ben.
Globálisan jellemző, hogy egyre nő a városlakók száma és aránya a Föld összlakosságán belül. Sok helyen már nehéz elkülöníteni, hogy hol kezdődik az egyik és hol végződik a másik város. Ilyen hatalmas agglomerációk jöttek létre Japánban Honshu szigetén, az USA keleti partján és Kína partvidékén is.
A világatlasz szerint az alábbik jelenleg a világ legnépesebb városai – elővárosokkal együtt.
| Helyezés | Város | Ország | Népesség |
|---|---|---|---|
| 1 | Tokió | Japán | 38,001,000 |
| 2 | Delhi | India | 25,703,168 |
| 3 | Shanghai | Kína | 23,740,778 |
| 4 | Sao Paulo | Brazília | 21,066,245 |
| 5 | Mumbai | India | 21,042,538 |
| 6 | Mexico City | Mexikó | 20,998,543 |
| 7 | Beijing | Kína | 20,383,994 |
| 8 | Osaka | Japán | 20,237,645 |
| 9 | Cairo | Egyiptom | 18,771,769 |
| 10 | New York | USA | 18,593,220 |
| 11 | Dhaka | Banglades | 17,598,228 |
| 12 | Karachi | Pakisztán | 16,617,644 |
| 13 | Buenos Aires | Argentína | 15,180,176 |
| 14 | Kolkata | India | 14,864,919 |
| 15 | Istanbul | Törökország | 14,163,989 |
| 16 | Chongqing | Kína | 13,331,579 |
| 17 | Lagos | Nigéria | 13,122,829 |
| 18 | Manila | Fülöp-szigetek | 12,946,263 |
| 19 | Rio de Janeiro | Brazília | 12,902,306 |
| 20 | Guangzhou | Kína | 12,458,130 |
| 21 | Los Angeles | USA | 12,309,530 |
| 22 | Moscow | Oroszország | 12,165,704 |
| 23 | Kinshasa | Kongói Demokratikus Köztársaság | 11,586,914 |
| 24 | Tianjin | Kína | 11,210,329 |
| 25 | Paris | Franciaország | 10,843,285 |
| 26 | Shenzhen | Kína | 10,749,473 |
| 27 | Jakarta | Indonézia | 10,323,142 |
| 28 | London | UK | 10,313,307 |
| 29 | Bangalore | India | 10,087,132 |
| 30 | Lima | Peru | 9,897,033 |
Kép: Sao Paolo, Brazília
Valakinek az a véleménye, hogy egyik ember orra éri a másiknak az ülepét.
Az az elkezdett építkezés, amiről tudomásunk van, ami bekerült a Bibliába, kb. három ezer évvel ezelőtti „égig érő” torony tervének a kivitelezése meghiúsult, a leírás szerint, isteni közbeavatkozás eredményeként, „Isten összezavarta az építők nyelvét, hogy ne értsék egymást”, az utóbbi száz évben megezerszeresedett méretekben jutott győzelemre. A három ezer évvel ezelőtti félbemaradt Bébel tornya építésének a félbemaradása lényege annak az isteni törvénynek a megszegése, amely a szaporodást, a Fold felszínének az egyenletes eloszlás függvényében hivatott teljesíteni. Az az emberi teljesítmény, ami a világ legnépesebb városai létrehozásában megnyilvánult, hát egy csodálatra-méltó ember által kitűzött cél végbevitele. Az emberi elme és alkotóképesség csúcsainak nevezhető megvalósítások, amelyek az építkezésben érhetők tetten azonban a legegyszerűbb, józan paraszti logikával is értelmezhető gondolatmenettel is életellenesek. Egy járvány kiütése alkalmával ez a legkézenfekvőbb, és legszembetűnőbb. Az embernek a kétszáz évvel ezelőtt Zágoni Mikes Kelemen tollából megjelent, képzeletbeli nagynénjének címzett Törökországi levelek című remekművében foglalt gondolatát juttatja eszébe, amelyet így fogalmazott meg, hogy úgy szeretem Rodostót, hogy nem tudom elfelejteni Zágont. Petőfinek is van egy érdekes költeménye, amelyben ezt az érdekes gondolati összefüggést fogalmazza meg: „Csodállak, de nem szeretlek”. Egy tíz és harminc millió közötti lélekszámot számláló városban mi szeretni való van? Költői kérdés. Az „égig érő beton rengeteg”, vagy az agyon zsúfolt közlekedési eszközök, tán a földrengés és egyéb természeti csapásoknak kitett épületek, akár repülőgép-szerencsétlenségnek is, vagy a föld felszínétől 3-400 méter magasban tartózkodás, társadalmi szempontból pedig az ember, embertől való elidegenedése. Ezek a gondolatok, amelyek az ember fejében megfogalmazódnak a legnépesebb megapoliszokról való tájékozódás kapcsán.