A Berettyó-folyó

A Berettyó a Tiszántúl egyik kisfolyója. Romániában, a Szilágy megyei Réz-hegységben ered, 379 méteres magasságban, több patak egyesüléseként.

Réz-hegység

Réz-hegység

Útja során számos kisebb vízfolyást vesz fel, melyek közül a jelentősebbek: Toplic, Jázi, Bisztra-patak, Faneata Mare-patak, Gyepes-patak, Almás-patak, Nyulas-patak, illetve legjelentősebb mellékvizeként az Ér, mely Pocsajnál ömlik bele. A Berettyó forrása nagyon közel van a Király-hágót áttörő Sebes-Köröshöz, közöttük a Réz-hegység a vízválasztó, míg a Krasznától a Meszes-hegység választja el.

A Berettyó vize a szabályozási munkálatok előtt a nagy-sárréti medencébe ömlött, és hatalmas mocsárrengeteget alkotott. Kiváltképp a tiszai árvizek idején, amikor egybefüggő víztömeget alkotott a Hortobágyon levonuló árhullámmal.

A Berettyó szabályozása Bodoky Károly tervei alapján történt 1858-tól, melynek legfőbb mozzanat az volt, hogy a Berettyót elzárják a Sárréttől. Új medret ástak a folyónak a Bakonszeg-Szeghalom vonalon, és így a Berettyó vize már nem a Nagy-Sárrétet táplálta, hanem a Sebes-Körösbe ömlött. Ez a változás okozta a Sárrét lassú, de biztos kiszáradását.

A folyó szabályozás előtti hossza 364 km volt, jelenleg 198 km, ebből a magyarországi szakasz 78 km. Közepes vízhozama 3,5 m³/s, de a vízjárás szeszélyessége folytán 0,5-15 m³/s közötti ingadozás is előfordul. Vízgyűjtő területe 5771 km².

Berettyó

A Berettyó Berettyóújfalunál

A Berettyó szélessége a torkolat felé haladva nő, és a felsőbb szakaszra jellemző 5-10 méterről 20-30 méteresre nő. A mélysége igen változatos képet mutat. A folyón sok helyen gyalogszerrel is átkelhetünk a 0,5-1 méteres vízben, de ez csak  kiváló helyismeret birtokában lehetséges, mert a mederben előfordulnak 2-4 méter mély gödrök is.

A folyó völgye mélyebben van, mint a Körösöké, és esése is jóval kisebb. Margitta és Szalárd között 80 cm/km, a Szalárd-Pocsaj közötti szakaszon 50 cm, Pocsajtól Berettyóújfaluig 20 cm, a torkolat előtt pedig mindössze 7 cm.

Hordaléka Biharfélegyházáig kavicsos jellegű, majd innen Berettyóújfaluig már csak homokot szállít a folyó, míg a legalsó szakaszra a finom iszapos hordalék jellemző.

Élővilága a romániai szennyezett mellékvizek miatt kissé szegényes. Jellemző halfajok a Berettyóban: ponty, harcsa, csuka, kárász, keszeg, balin, busa, törpeharcsa, tokfélék, domolykó, naphal.

 

A világ legmélyebb folyói – top 10

A nagyhegyesi Kráter-tó

A Tisza-tó természeti értékei

A Szalajka-völgy látnivalói