A Bajkál-tó rejtélyes világa

Az Oroszországban, ezen belül Dél-Szibériában található Bajkál-tó a Föld hatodik legnagyobb területű tava, de a benne található vízmennyiséget tekintve toronymagasan első. Hossza 600 km, szélessége 25-80 km között mozog.

Nagyjából annyi víz van benne, mint az öt amerikai nagy tóban összesen (23 615 km³). Könnyen kitalálható, hogy ez a Bajkál-tó extrém mélységéből adódik. Legmélyebb pontja – jelenlegi adatok szerint – 1620 méter mélyen van, amivel szintén világelsőnek számít. E hatalmas tó körül a természeti környezet még szinte érintetlen. A ritkán lakott vidéken egyetlen nagyobb város, Irkutszk található. No meg persze itt van Barguzin is, ahol Petőfi feltételezett maradványai pihennek.

Igazi kincs a tisztasága

A Bajkál-tó vize az egyik legtisztább a Föld jelentősebb állóvizei közül. Átlátszósága 40 méter, ami vetekszik a tengerekével. Bolygónk édesvízkészletének mintegy 20 százaléka koncentrálódik itt. Elemi érdekünk tehát, hogy megőrizzük az utókor számára. A tó tisztaságára veszélyt jelent az Angarára, egyetlen lefolyására telepített óriási vízierőmű.

Bajkál-tó

Ahhoz, hogy az erőművek minél több áramot állíthassanak elő, csökkenteni kell a vízszintet. Ezt pedig csak úgy lehetne ellensúlyozni, ha a tó vízszintjét felduzzasztanák. Ellenkező esetében a bajkáli élővilág sínylené meg a tó kiszipolyozását. Szerencsére a szovjet időszak alatt a part mellé telepített papírgyárat már bezárták.

A tó a környékén uralkodó szubarktikus (tajga) éghajlat következtében sosem melegszik túlságosan fel. Januártól májusig jég borítja, és a legmelegebb hónapban is csak átlagosan 12 fokig melegszik fel.

Gazdag élővilág

A Bajkál-tó számos endemikus, magyarul csak itt előforduló élőlénynek ad otthont. Legnagyobb nevezetessége a bajkáli fóka (nerpa), ami a Föld egyetlen édesvízi fókafaja.

Bajkáli fóka

Bajkáli fóka

A fókához hasonlóan tengeri eredetű maradványfaj a bajkáli omul, ami egy ízletes húsú lazacféle. A túlhalászásnak köszönhetően az omult 2004-ben veszélyeztetett fajnak nyilvánították.

Említésre érdemes halfaj még az amula maréna, valamint az értékes fekete kaviár miatt is halászott fekete tok. A tokfélék a tó kizsákmányolásából adódóan szintén veszélyben vannak, ezért a halászatukat állami rendeletekkel szabályozzák, a kaviár előállítását pedig állami monopóliummá nyilvánították.

Keletkezése, a meder változása

A Bajkál-tó egy hasadékvölgyben, az úgynevezett Bajkál-árokban jött létre mintegy 25-30 millió évvel ezelőtt. Ez a Föld egyik legöregebb tava. Mivel feneke 1186 méterrel fekszik a tenger szintje alatt, a Bajkál-tó egyben a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka is.

Borisz Agafonov érdekes dologra jött rá. Kutatásokkal igazolta, hogy a tó medre évente 5 millimétert szélesedik, és így térfogata 20 millió köbméterrel növekszik. A fenék sem stabil. Folyamatosan süllyed, melynek következtében a Bajkál-tó egyre mélyebb és mélyebb lesz. A folyamat vége a távoli jövőben az lesz, hogy a hasadék Ázsiát teljesen kettéosztja majd.



Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>