A 10 leggyakoribb halálok világszerte

0
(0)

Halálozási okok

 

 

 

 

 

 

 

A végelgyengülésben való elhalálozás csak keveseknek adatik meg. Lehet, hogy sokan nem is szeretnének szépen lassan leépülni és fokozatosan az enyészetté válni. „Szerencsére” rengeteg veszedelem les ránk, és az egyes országok fejlettségi szintjétől, illetve lakóik életvitelétől függően más és más halálozási okok gyorsítják meg az elmúlás folyamatát. A www.healthline.com listáját böngészve sok érdekességet találunk.

10. Tuberkulózis

Vagy más néven tüdőgümőkór, tbc. A szegényebb országokban pusztít ez az egyébként gyógyszeresen jól kezelhető légzőszervi betegség. A fejlettebb államok szűrőrendszere képes idejében felismerni a betegséget, és a beteg megfelelő kezelésben részesülhet. A tbc jellemzően a már eleve legyengült szervezet támadja eredményesen, ezért is szenvednek e betegségtől az immunhiányos személyek – például az AIDS betegek.
Tbc-ben évente közel egymillióan halnak meg világszerte.

9. Csecsemőhalálozás

A WHO szerint évente mintegy 1,2 millió csecsemő hal meg a koraszülés vagy kis születési súly következtében. A halálozások háromnegyede születés után egy héten belül következik be. A koraszülött csecsemők a fejlődő országokban sok esetben a megfelelő szakértelem hiánya miatt halnak meg. Az egyes országokra jellemző csecsemőhalandóság aránya jól jellemzi az ország fejlettségi szintjét.

8. Cukorbetegség (diabétesz)

A diabétesz kialakulása jelentős mértékben függ az életmódi tényezőktől. A nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód egyaránt közrejátszhat benne. A cukorbetegségnek két fajtája van. Az egyes típusú diabétesz esetében a hasnyálmirigy nem termel inzulint, így azt kívülről kell a szervezetbe juttatni. A kettes típusú cukorbetegség lényege, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni, vagyis inzulinrezisztencia áll fenn.

Évente 1,5 millióan halnak meg a cukorbetegség szövődményei miatt, elsősorban a szegényebb és közepesen fejlett országokban.

7. Krónikus hasmenés

A fejlett országokban banális, és könnyen gyógyítható probléma, de a világ szegényebb felén évente 1,5 millió ember esik áldozatául. A halál oka legtöbbször a kiszáradás, más néven dehidratáció. A széklettel ugyanis jelentős mennyiségű víz távozik a szervezetből, ha pedig ez naponta többször, vagy akár több tucatszor ismétlődik, az elégtelen folyadékbevitel mellett életveszélyes állapotot is előidézhet.
A hasmenés kiváltó oka általában valamilyen bakteriális vagy vírusos fertőzés, ami szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel kerül a szervezetbe.

6. HIV/AIDS

A nemzetközi AIDS-kutató és -megelőző alapítvány (World Foundation for AIDS Research and Prevention) szerint a betegség eddig 39 millió halálos áldozatot követelt.
Évente 1,5 millió ember hal bele az AIDS szövődményeibe, elsősorban Fekete-Afrikában. Különösen aggasztó a helyzet a szubszaharai régióban, ahol a lakosság közel 20 százaléka vírusfertőzött. Itt él a világ összes HIV-pozitív személyeinek 70 százaléka, és a HIV-fertőzött gyerekek 91 százaléka. Pedig megfelelő kezeléssel egy HIV-fertőzött évtizedekig is tünetmentes maradhat, és normális életet élhetne.

5. Légcső- hörgő- és tüdőrák

A légzőszervi daganatok minden évben 1,6 millió áldozatot szednek világszerte. A kiváltó okok közül kiemelendő az aktív és a passzív dohányzás, valamint a különféle vegyi anyagok belélegzése.

4. Alsó-légúti fertőzések

Tüdőgyulladás, bronchitis, influenza. Egy egészséges szervezet számára leküzdhető betegségek, de az immungyengeségben szenvedők közül évente 3,1 millió áldozatot számlálnak.
Az évi rendszerességgel érkező influenzajárvány az északi féltekén decembertől február végéig, a déli félgömbön pedig júniustól augusztusig támad.

3. COPD

A COPD jelentése: krónikus obstruktív légúti betegség. Visszafordíthatatlan károsodást okoz a tüdőben. A COPD három, egymásba átalakulni képes kórképe a krónikus (idült) obstruktív (elzáródásos) bronchitisz illetve bronchiolitisz (hörgő- illetve hörgőcskegyulladás), az emfizéma (tüdőtágulás) és a tüdőaszthma.
A betegség elsődleges oka az aktív és passzív dohányzás, de szerepet játszik benne a levegő szennyezettsége is. Gyógyítani nem lehet, legfeljebb lassítani a folyamatait.
Évente 3,1 millió ember lassú kínhalálát okozza.

2. Stroke

Magyar neve agyi érkatasztrófa, vagy szélütés, gutaütés. Olyan működészavar, ami az agy vérellátásának lelassulásából, vagy időszakos megszűnéséből következik. Gyors beavatkozás nélkül a stroke halált, vagy élethosszig tartó bénulást okozhat. Egészséges életmóddal az agyi érkatasztrófa veszélye csökkenthető.
Évente 6,7 millió ember halála hozható összefüggésbe a stroke-kal.

1. Koszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség)

A koszorúerek a szívet tápláló artériák (ütőerek). Születésünkkor 3 mm vastagok, de a helytelen életmód és egyéb tényezők hatására plakkok keletkeznek bennük, és beszűkülhetnek, vagy akár el is záródhatnak. Ez pedig a szívizom elégtelen vérellátáshoz, súlyos esetben halálhoz vezethet.

A betegség rizikófaktorai:

  • Magas koleszterinszint
  • Magas vérnyomás
  • Elhízás
  • Cukorbetegség
  • Mozgásszegény életmód
  • Örökletes tényezők
  • Stressz, szorongás
  • Dohányzás

Genetikai térkép Európa népeiről

A Mount Everest közelről – Ultra HD videó

IQ földrajz, avagy hol élnek Földünkön a legintelligensebb emberek?

Kik a legelhízottabbak a világon?

Jártál már itt? Értékeld ezt az úti célt!

Csak bátran!

Átlag 0 / 5. Szavazatok: 0

Egyelőre még nem érkezett szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük